Alapszabály A módosításokkal
Egységes szerkezetben I. Általános rendelkezések 1.
A garázsszövetkezet azonosító adatai: Név: Sebaj
Garázsszövetkezet Székhely: Salgótarján Gedőc puszta 12. Cégjegyzékszám: 12-02-001579 Telefon. 30|395-8398 Honlap: www.sebaj.eu 2.
Földhivatali azonosítás: A garázsszövetkezeti
ingatlanok (földrészlet) helyrajzi számai Salgótarjánban: 2521/1 2521/3 2521/4 3.
A Garázsszövetkezet tevékenységi köre: 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása,
üzemeltetése (főtevékenység) 6832 Ingatlankezelés 4.
A garázsszövetkezet célja: A határozatlan időre alakult
garázsszövetkezet a rá vonatkozó szabályok szerint a tagok és nem tag
tulajdonosok vagyoni hozzájárulása és személyes közreműködése alapján garázsok
működtetése, üzemeltetése annak érdekében, hogy a tag és nem tag garázstulajdonosok
garázsaikat rendeltetésszerűen használhassák. 5.
Az alapszabály a 2004. évi CXV. (továbbiakban: Lsz) törvény alapján készült, s az itt nem szabályozott
kérdésekben ennek előírásait kell alkalmazni. Az alapszabály nem egyértelmű
rendelkezéseit két közgyűlés között az igazgatóság jogosult értelmezni.
Az Alapszabályban és a lakásszövetkezeti törvényben nem szabályozott kérdésekben a hatályos Ptk. előírásait kell alkalmazni. II. A Garázsszövetkezet szervei és működése 6.
Közgyűlés A garázsszövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a
Közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik 6.1.
az alapszabály megállapítása, módosítása; 6.2.
az igazgatóság tagjainak és elnökének, valamint a felügyelőbizottság tagjainak és elnökének legfeljebb egy ciklusra a megválasztása, ill. szükség szerint a felmentése; a ciklus számítása 2011. április 1-től történik, egy választási ciklus öt év; 6.3.
a tisztségviselők díjazásának megállapítása; 6.4.
az éves beszámoló és a tárgyévi költségvetés elfogadása, döntés az adózott
eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség, fedezetének forrásáról,
szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről; 6.5.
döntés a kiválással kapcsolatos vagyon megosztásáról; 6.6.
a garázsszövetkezet tulajdonában álló épületrészek használata, hasznosítása,
módjának megváltoztatása; 6.7.
a garázsszövetkezet egyesülésének, szétválásának, alakulásának és
megszűnésének elhatározása; 6.8.
zárt rendszerű megfigyelő rendszer kiépítése a törvényi előírásoknak
megfelelően; 6.9.
tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása, illetőleg
büntető feljelentés megtételéről való döntés; 6.10.
a közös költség módosítása, szükség esetén pótbefizetés előírása; 6.11.
mindaz, amit a törvény, vagy az alapszabály máshol a Közgyűlés hatáskörébe
utal. 7.
A Közgyűlés összehívásának, megtartásának
szabályai 7.1.
A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívnia
az igazgatóságnak. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha
az ok megjelölésével a tagok 10 %-a, vagy a
felügyelőbizottság indítványozza. Az ok csak az lehet, amiben döntés hozható és
nem áll szemben valamilyen szabállyal. A tagok legalább 10 %-nak kezdeményezésére
összehívott Közgyűlést azután kell kitűzni, ha az indítványozók javaslatuk
előnyeit, hátrányait, s ha van, ezek pénzügyi kihatását is bemutató írásos
előterjesztést is benyújtották. Ha az igazgatóság az előírások szerinti
indítvány és az előterjesztések kézhezvételétől számított 45 napon belül
időpontra nem hívja össze a közgyűlést, akkor további 30 napon belüli időpontra
a felügyelőbizottság köteles összehívni azt; ennek elmulasztása esetén
bármelyik indítványozó tag jogosult összehívni azt további 15 napon belül
időpontra. 7.2.
A Közgyűlést - annak
időpontját legalább 15 nappal megelőzően -
a napirend közlésével levélben a 14.5.2.i.) pont
szerinti kézbesítéssel vagy hirdetményként a 18.1. pont szerinti hirdetőtáblán
kell közzétenni. A meghívó tartalmazza a garázsszövetkezet nevét és székhelyét,
a Közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, mérleg megállapítást és
eredményfelosztást tartalmazó napirend esetében a mérleg alapadatait, a
megismételt Közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra
vonatkozó figyelemfelhívást. Ennek melléklete tartalmazza az írásos
előterjesztést, benne a határozati javaslattal. Költségvetés (terv, tény)
esetén a 8.2.i.) pont szerinti tartalom adja az
előterjesztéseket és a határozati javaslatokat. A Közgyűlésre a tagokkal
azonos módon a nem tag tulajdonosokat is meg kell hívni. A nem tag tulajdonosok
a garázsukkal kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére
vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során
szavazati joggal rendelkeznek, egyéb napirendi pontoknál tanácskozási joggal
vehetnek részt a Közgyűlésen. 7.3.
A Közgyűlés a tagok több mint felének – a tárgyévi költségvetés és
beszámoló napirendi pont esetében a tagok és nem tag tulajdonosok több mint
felének - jelenléte esetében határozatképes. Határozatképtelenség
esetén az ezt követően 15 napon belüli (de az eredeti időpontot követő akár fél
órával későbbi) időpontra azonos napirenddel, a Közgyűlést össze kell hívni, s
az összehívott újabb Közgyűlés – a megismételt Közgyűlés - a megjelent tagok számára tekintet
nélkül határozatképes, kivéve a szövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény
17. §. (3.) bekezdés a./ pontjában szabályozott
(egyesülés, szétválás, megszűnés) esetekben. A megismételt Közgyűlés csak az
eredeti napirendben szereplő kérdésekben hozhat
határozatot. A megismételt Közgyűlésre egyebekben a rendes Közgyűlés szabályai
az irányadók. A megismételt Közgyűlés határozatképtelenség esetére a rendes
Közgyűlés meghívójában is összehívható, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a
megismételt Közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. 7.4.
Ha törvény, alapszabály, vagy a Közgyűlés másként nem rendelkezik, a
Közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok több mint felének - a tárgyévi
költségvetés és beszámoló napirendi pont esetében a jelenlévő tagok és nem tag
tulajdonosok több mint felének - szavazatával és nyílt szavazással hozza meg. 7.5.
A Közgyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg. A Közgyűlésen
személygépkocsi tárolóként (garázsonként) csak egy-egy szavazatot lehet
figyelembe venni. Ha a garázs több tag tulajdonába áll és a tulajdonostársak
szavazata között ellentét van, a szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni,
egyik társtulajdonos szavazata sem vehető figyelembe. A társtulajdonos
szavazatának érvényességét nem érinti, ha a többi társtulajdonos a szavazásról
távol marad. 7.6.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell a
Közgyűlést levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére
megválasztott két tag nevét, a megjelent tagok számát, nevét (a tag által
meghatalmazott személy nevét) és aláírását tartalmazó jelenléti ívet, a
Közgyűlés határozatképességének megállapítását, a tárgyalt ügyek (indítványok)
összefoglalását, a határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.
A jegyzőkönyvet a Közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és
a Közgyűlésen erre megválasztott két garázsszövetkezeti tag hitelesíti azt. 7.7.
Közgyűlést írásos szavazással is lehet tartani, ha a döntést ilyen módon
meghozható, vagy ezt az Lsz tv. 19. §-a nem tiltja. Az írásbeli szavazást az igazgatóság rendeli
el. Az írásbeli szavazás részletes szabályai: a.)
Az írásbeli szavazás előterjesztését a hirdetőtáblán és a honlapon is közzé
kell tenni, melyben szerepelni kell, hogy mikortól meddig, hol lehet írásban
szavazni. b.)
Az írásos szavazásnak ezen túl tartalmaznia kell fejléces papíron a
szavazásra feltett ügy rövid leírását, a javaslat elfogadásának előnyeit,
hátrányait, ha van a pénzügyi vonzatát, a határozati javaslatot, a tagok nevét,
garázsazonosítóját, helyet a szavazásra két rovattal: igen (támogatom), nem
(elvetem). c.)
Az írásbeli szavazás akkor tekinthető határozatképesnek, ha a 7.5. pont
szerinti tag és nem tag tulajdonosok több mint felének megfelelő számú aláírás
szerepel a szavazási lapon. d.)
Határozattá a javaslat akkor válik, ha a c.) pontnak megfelelő szavazók –
ha jogszabály vagy alapszabály másként nem rendelkezik – több mint fele igennel
vagy nemmel szavazott. e.)
Írásbeli szavazáskor a szavazó – álláspontjának megfelelő helyre történő –
aláírása a szavazat. f.)
a szavazatok összeszámlálását az igazgatóság és a felügyelőbizottság
elnöke, és két szövetkezeti tag végzi, akik az erről készült jegyzőkönyvet,
határozatot is aláírják (e négy személynek, szövetkezeti tagnak tagsága
jogcímén külön helyrajzi számon lévő garázzsal kell rendelkeznie, s nem
élhetnek egy háztartásban; g.)
egyebekben a közgyűlés eljárási szabályait kell alkalmazni. 7.8.
Az igazgatóság a Közgyűlésen meghozott határozatokat, illetve az írásbeli
szavazás eredményét, a Közgyűlést, illetve az írásbeli szavazásra megjelölt
határidőt követő 30 napon belül közli a tagokkal, illetve nem tag
tulajdonosokkal a 14.5.2.i.) pont szerinti
kézbesítéssel vagy hirdetményként a 18.1. pont szerinti hirdetőtáblán és a
honlapon közzéteszi. 8.
Igazgatóság 8.1.
A garázsszövetkezet működését és gazdálkodását a tagok sorából a közgyűlés
által titkos szavazással és egyszerű szótöbbséggel öt évre megválasztott három tagú igazgatóság irányítja. Az igazgatóság, s egyben a
szövetkezet vezetője az igazgatósági tagok közül a Közgyűlés által külön
szavazással megválasztott elnök. 8.2.
Az igazgatóság a jogszabályok, ezen alapszabály és más belső szabályzatok
által meghatározott keretek között irányítja a garázsszövetkezet tevékenységét,
gazdálkodását, működését. A Közgyűlésnek fenntartott ügyekben javaslattételi,
előkészítési kötelezettsége van, s ellátja mindazon feladatokat, melyeket
jogszabály, alapszabály a hatáskörébe utal. Dönt és intézkedik minden olyan
ügyben, amit a jogszabály és az alapszabály nem utal más szövetkezeti szerv
hatáskörébe. Az igazgatóság hatáskörébe tartozik különösen: a.)
a szövetkezet belső szabályzatainak – kivéve az alapszabály – megalkotása,
módosítása; b.)
az esetleges alkalmazott felett a munkáltatói jogok gyakorlása; c.)
a közgyűlés összehívása, lebonyolítása, a döntéseinek a végrehatása, erre
az általa kezdeményezett napirendek előkészítése, d.)
működteti, hasznosítja a szövetkezet fel nem osztható vagyonát; e.)
dönt a tagfelvétel és a tagsági viszony megszüntetése kérdésében; f.)
a garázsokon és a közöttük lévő területeken a vízelvezetés módjának,
irányának a meghatározása, a hiányzó ereszcsatornák megépítésének szervezése; g.)
fizetési felszólítás nem teljesítése esetén fizetési meghagyás, majd
végrehajtás kezdeményezése, legalább háromhavi közös költség tartozás esetén
jelzálogjog bejegyeztetése, indokolt esetben annak töröltetése; h.)
a mindennapi működéshez szükséges szerződések megkötése, az abban foglalt
kötelezettségek ellenőrzése; i.)
a gazdálkodás (jogszabályi előíráson túli) éves beszámolója, tervezése
formájának, fő csoportjainak, bontásának megállapítása; j.)
az alapszabály 1. sz. mellékletének szükség szerinti karbantartása,
aktualizálása a tényeknek megfelelően. k.)
garázsok összefüggő csoportjának kisebb egységben történő meghatározása,
mely egy adott cél megvalósítására (pl. ereszcsatornázás), csak saját magára
(kisebb egységre) önálló döntést hozhat, ami csak az Igazgatóság elnökének
ellenjegyzésével érvényes. l.)
a 8.2.k.) pontban meghatározott célhoz történő,
határidőhöz kötött önkéntes hozzájárulás elmaradása esetén pótbefizetési
kötelezettség előírása határozattal 8.3.
Az igazgatóság tevékenységéért a közgyűlésnek felelős, amelynek évente
köteles beszámolni végzett munkájáról, a garázsszövetkezet vagyoni, pénzügyi és
jövedelmi helyzetéről. 8.4.
A garázsszövetkezet által végzett minden nemű ellenőrzés, vizsgálat alapján
szükségessé vált intézkedések megtétele – ha nem tartozik más szerv hatáskörébe
– az igazgatóság hatáskörébe tartozik. 8.5.
Az igazgatóság a tagnak a garázsszövetkezetre, illetőleg a jogaira és
kötelezettségeire vonatkozó írásbeli megkeresésére 30 napon belül köteles
választ adni, garázst érintő tulajdonosváltozás esetén a tag kérésére a közös költség tartozásról köteles írásbeli nyilatkozatot adni, s
tartozás esetén a hátralék összegét is meg kell jelölnie. 8.6.
Az igazgatóság köteles érdemben megtárgyalni a felügyelő bizottság
javaslatát, indítványát, s erről a legközelebbi ülésen határozatot hozni. 8.7.
Az igazgatóság testületként látja el tevékenységét, egyes feladatok
ellátásával tagjait is megbízhatja. Két ülés között az igazgatóság
képviseletében az elnök jár el. Az igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg. 8.8.
Az igazgatóság üléseit munkaterv alapján, ill. szükség szerint tartja,
melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az igazgatóság ülését soron kívül össze
kell hívni, ha azt bármelyik igazgatósági tag, a felügyelő bizottság, vagy a
törvényességi felügyeletet gyakorló szerv az ok megjelölésével indítványozza. 8.9.
Az igazgatósági ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen
van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza,
szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az igazgatóság
határozatairól nyilvántartást vezet. 9.
Felügyelőbizottság 9.1.
A közgyűlés a tagok sorából titkos szavazással és egyszerű szótöbbséggel ötévi
időtartamra háromtagú felügyelőbizottságot, a bizottság tagjai közül elnököt
választ. A felügyelőbizottság munkáját az elnök irányítja. 9.2.
A felügyelőbizottság hatásköre: a.)
A garázsszövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. b.)
A garázsszövetkezet szerveinek működésével és gazdálkodással kapcsolatos
bármely ügyet vizsgálhat, a garázsszövetkezet irataiba betekinthet. c.)
A garázsszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól, tagjaitól, nem
tag tulajdonosaitól felvilágosítást kérhet, akik a kérés teljesítését nem tagadhatják
meg, a tisztségviselők és az alkalmazottak a kért iratokat bemutatni kötelesek. d.)
Az igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak és
más belső szabályzatoknak, illetőleg a közgyűlés határozataiban foglaltaknak
megfelelően járjon el. e.)
Indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését,
felelősségre vonását, továbbá a Közgyűlés összehívását. f.)
Javaslatot tesz a tisztségviselők díjazásának megállapítására. g.)
Összehívhatja a Közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre
vonatkozó kötelezettségének. h.)
Az éves beszámoló, a mérleg és eredmény kimutatás alapján véleményt
nyilvánít a Közgyűlés részére a garázsszövetkezet gazdálkodásáról, e nélkül az
éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható. i.)
Véleményt nyilváníthat a Közgyűlés elé terjesztett egyéb beszámolókról és
jelentésekről. j.)
Kivizsgálja a részére érkező bejelentéseket. 9.3.
A felügyelőbizottság tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel,
amelynek évente legalább egyszer beszámol. 9.4.
A felügyelőbizottság éves munkaterv alapján működik. Határozatképes, ha
tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel
hozza, szavazategyenlőség estén az elnök szavazata dönt. 9.5.
A felügyelőbizottság üléseiről és vizsgálatairól jegyzőkönyvet kell
készíteni, a vizsgálatokról készült jegyzőkönyvet a vizsgálattal érintett
személyekkel ismertetni kell, akik arra észrevételt tehetnek. A
felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 9.6.
A felügyelőbizottság elnöke vagy az általa megbízott tagja, a
garázsszövetkezet bármely testületének az ülésén tanácskozási joggal részt
vesz. 9.7.
A 14.5.2.m.)/ pont szerinti bejelentést követő 10
napon belül azt – támogató vagy elutasító véleményével és ennek indoklásával
kiegészítve – megküldi a szövetkezet elnökének. Ezzel egy időben intézkedéséről
a bejelentőt is tájékoztatja. 10.
Jelölő Bizottság 10.1.
A Közgyűlés állandó jelölőbizottságot nem választ, szükség esetén a
jelölési feladatok ellátására az igazgatóság kér fel három garázsszövetkezeti
tagot, akiket e tisztségükben a választó Közgyűlés határozattal erősít meg. 10.2.
A jelölőbizottság feladata, hogy előkészítse a Közgyűlés hatáskörébe
tartozó tisztségviselők megválasztását, a tisztségre jelölt személyekre a Közgyűlés
elé javaslatot tegyen. 11.
Tisztségviselők 11.1.
A garázsszövetkezet tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai,
valamint a felügyelőbizottság elnöke és tagjai. A tisztségviselőket titkos
szavazással kell megválasztani. 11.2.
Szakmai követelmények: -
a garázsszövetkezet tisztségviselőinek legalább középfokú iskolai
végzetséggel vagy szakmunkás bizonyítvánnyal kell rendelkezni 11.3.
Nem lehet tisztségviselő: a.) aki nem tagja a garázsszövetkezetnek; b.) akit a bíróság cselekvőképességet
korlátozó, vagy kizáró gondnokság alá helyezett; c.) akit bűncselekmény elkövetéséért jogerősen
végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett
előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült; d.) akit valamely foglalkozástól eltiltottak,
az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató
garázsszövetkezetnél; e.) aki az alapszabályban előírt szakmai
követelményeknek nem felel meg; f.) aki a gazdasági társaságokról szóló 2006.
évi IV. tv alapján vezető tisztségviselő nem lehet. 11.4.
Összeférhetetlenség 11.4.1.
Belső összeférhetetlenség a.)
Közeli hozzátartozók (Ptk. 685. §. b./ pont) és élettársak nem lehetnek
ugyanannak a garázsszövetkezetnek tisztségviselői. Ebben az esetben
összeférhetetlenség áll fenn a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személy, a
közvetlen felettese, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai között. b.)
Az igazgatóság elnöke és tagja nem választható meg a felügyelőbizottság
tagjává, illetve a felügyelőbizottság elnöke és tagja nem lehet az igazgatóság
tagja, és nem lehet a szövetkezet alkalmazottja. 11.4.2.
Külső összeférhetetlenség Ugyanazon személy egyidejűleg legfeljebb
három szövetkezetnél vagy gazdasági társaságnál lehet tisztségviselő, azonban a
tisztségre történő jelöléséről az érdekelt szövetkezetet, illetve gazdasági
társaságot köteles előre, írásban tájékoztatni. 11.5.
A tisztségviselők felelőssége 11.5.1.
A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában
elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a
garázsszövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint
egyetemlegesen felelősek. 11.5.2.
Nem terheli az előzőek szerinti felelősség azt a tisztségviselőt, aki a
határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és
tiltakozását a felügyelőbizottságnak írásban bejelentette. 11.6.
Tisztségviselői megbízatás megszűnése 11.6.1.
Megszűnik a tisztségviselő megbízatása a.) a megbízatás időtartamának lejártával; b.) a tisztségviselő halálával; c.) lemondásával; d.) a Közgyűlés általi felmentésével; e.) a tagsági viszonyának megszűnésével. 11.6.2.
Megszűnik a tisztségviselő megbízatása, ha az összeférhetetlenséget, vagy a
kizáró okokat a felmerüléstől számított 15 napon belül a tisztségviselő nem
szünteti meg. A tisztségviselő az összeférhetetlenségi vagy a kizáró ok
megszűnését vagy megszűntetését erre vonatkozó írásbeli, hiteles dokumentum
bemutatásával köteles igazolni. 11.6.3.
A tisztségviselők felmentéséről a Közgyűlés titkos szavazással dönt. 11.6.4.
A tisztségviselők tevékenységüket társadalmi munkában végzik, azonban őket
a Közgyűlés munkájukkal arányban álló díjazásban részesítheti. 11.6.5.
A tisztségviselőket ciklusonként titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel
választja a Közgyűlés. Egy ciklus öt év. A ciklus közben megüresedett helyre a
ciklus végéig kell tisztségviselőt választani az általános szabályok szerint. 11.7.
Elnök Az elnök a garázsszövetkezet törvényes
képviselője, aki egyben az igazgatóság elnöke. Az elnök a szövetkezet működését és
gazdálkodását a jogszabályok és belső szabályzatok keretei között, a Közgyűlés
és igazgatóság határozatainak megfelelően, személyes felelősséggel irányítja. A
két igazgatósági ülés között végzett tevékenységéről a soron következő
igazgatósági ülésen beszámol az igazgatóságnak. Intézkedik, hogy a 9.7. pontban
foglalt panasszal érintett szerv 30 napon belül dönthessen a kifogás elfogadásáról
vagy elutasításáról. Feladatainak a részletezését az igazgatóság ügyrendje
tartalmazza. 12.
A Garázsszövetkezet képviselete: 12.1.
A garázsszövetkezetet az elnök képviseli. E jogköre harmadik személyekkel
szemben érvényesen nem korlátozható. Az elnök cégjegyzési joga önálló. 12.2.
A garázsszövetkezetet az elnök írásbeli felhatalmazása alapján a
szövetkezet két tagja is képviselheti. A garázsszövetkezet tagja cégjegyzésének
érvényességéhez két képviseleti joggal felruházott garázsszövetkezeti tag
együttes aláírása szükséges. III. Tagsági viszony 13.
Tagsági viszony létrejötte 13.1.
A garázsszövetkezetnek az lehet a tagja, aki a.)
az alapszabályban meghatározottaknak megfelel, és b.)
írásbeli nyilatkozatban az alapszabály rendelkezéseit magára nézve
kötelezően elismeri és vállalja, hogy a garázsszövetkezet céljának megfelelően
előírt fizetési és más kötelezettségeket teljesíti, és c.)
az ingatlan-nyilvántartásban a szövetkezet területén bejegyzett garázs
tulajdonosa. 13.2.
A garázsszövetkezetnél a tulajdonos (örökös, megajándékozott, vevő)
tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha az előzőekben ismertetett
feltételeknek megfelel. 13.3.
Ha a garázs több személy tulajdonában van, mindegyik tulajdonostárs kérheti
tagként való felvételét a garázsszövetkezetbe. 13.4.
14. életévét be nem töltött kiskorú és a cselekvőképességet kizáró
gondnokság alá helyezett 14. életévét betöltött kiskorú nevében törvényes
képviselője kérelme alapján lehet tagja a garázsszövetkezetnek. 13.5.
A tagfelvételről az igazgatóság dönt, a felvételi kérelem benyújtását
követő legközelebbi ülésen, de legfeljebb három hónapon belül. A döntésről a
belépni szándékozót értesíteni, és a Közgyűlést tájékoztatni kell. 13.6.
A tagsági viszony a felvételi kérelem benyújtásának időpontjára
visszamenőleges hatállyal jön létre. 13.7.
A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a bírósághoz lehet fordulni. 13.8.
A garázsszövetkezet a tagokról nyilvántartást köteles vezetni, mely - az
ellenkező bizonyításáig -
igazolja a tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére
vonatkozó adatokat. 14.
A tagsági viszony megszűnése 14.1.
A tagsági viszony megszűnik: a.)
ha a tag meghal, illetve jogutód nélkül megszűnik, b.)
ha a tag a garázsszövetkezetből kilép, c.)
ha a tagot kizárják, d.)
a tagnak a garázsra fennálló tulajdonjoga megszűnik, e.)
ha a garázsszövetkezet jogutód nélkül megszűnik. f.)
az ingatlan-nyilvántartásból a tagság jogalapját jelentő garázst törlik. 14.2.
Kilépés A kilépés szándékát az igazgatóságnak
írásban kell bejelenteni. A kilépésre vonatkozó bejelentés és a tagsági viszony
megszűnése között legalább 15 napnak kell eltelnie. A tagsági viszony csak 15.
nap elteltével, a hónap utolsó napján szűnik meg. 14.3.
Kizárás 14.3.1.
A garázsszövetkezet igazgatósága kizárhatja a tagot, ha a tag neki
felróható módon: a.)
a garázsszövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást
tanúsít; b.)
ha a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek felszólítás ellenére, a
felszólításban szereplő határidő alatt sem tesz eleget; c.)
felszólítás ellenére sem teljesíti a jogszabálynak és az alapszabálynak
megfelelő módon megállapított közös költségfizetési kötelezettségét. 14.3.2.
A kizárást tárgyaló igazgatósági ülésre az érintett tagot meg kell hívni, a
kizárásról határozatot kell hozni, melyet az érintett taggal írásban kell
közölni, s a határozatban rendelkezni kell a bírósági út igénybevételének
lehetőségéről. 14.3.3.
A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított 15 nap
elteltével szűnik meg, kivéve, ha a határozat későbbi időpontot állapít meg,
vagy 60 napon belül a kizárási határozat felülvizsgálatára keresetet indítottak
és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja, vagy hatályon kívül
helyezi. 14.3.4.
A kizárt tag a garázsszövetkezet által a tagok részére nyújtott előnyökre
és szolgáltatásokra nem tarthat igényt. 14.4.
Elszámolás a kilépett, kizárt taggal, a meghalt tag örököseivel 14.4.1.
A tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal, vagy örökösével
készpénzben, 60 napon belül el kell számolni. 14.4.2.
A volt tag, illetve örökös garázsszövetkezet részére teljesített
befizetések visszatérítését - a túlfizetés kivételével - a garázsszövetkezettől nem követelheti. Túlfizetésen
azt kell érteni, ha a tulajdonos a mindenkori havi befizetési kötelezettségén
felül fizet úgy, hogy a tárgyhónap végéig halmozottan fennálló, minden esedékes
és lejárt kötelezettsége (közös költség, pótelőírás, késedelmi kamat, stb.) ki
van egyenlítve a garázsszövetkezet felé. 14.4.3.
A tagsági viszony 14.1.d.) pont szerinti
megszűnése esetén a volt taggal előzetesen el kell számolni. Végelszámolásra
(az esetleges pótelőírás miatt) csak a kilépés évének lezárását követően
kerülhet sor. 14.5.
A tag alapvető jogai A tag alapvető jogait
személyesen gyakorolhatja, beleértve értelemszerűen a meghatalmazással
rendelkező képviselő útján történő joggyakorlást is. A képviselő lehet
családtag (házastárs, felnőtt gyermek, szülő) két tanú aláírásával hitelesített
meghatalmazással, vagy jogi képviseletre vonatkozó engedéllyel rendelkező
személy. 14.5.1.
A tag alapvető joga a.)
részt vegyen a garázsszövetkezet tevékenységében; b.)
igénybe vegye a garázsszövetkezet által a tagok részére biztosított
szolgáltatásokat; d.)
tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a Közgyűlésen; e.)
tisztséget viseljen a garázsszövetkezetben; f.)
a tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen a garázsszövetkezetet érintő
bármely kérdésről, az alapszabályban, valamint a közgyűlési jegyzőkönyvben,
illetőleg a jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban keletkezett iratokba
betekintsen, s ezekről a másolási költség megfizetése mellett másolatot kérjen; g.)
használja a garázsszövetkezet közös használatra szolgáló területeit,
helyiségeit, felszereléseit, berendezéseit a garázsszövetkezet belső
határozatainak, illetve a házirendnek megfelelően a többi tagot megillető
használati jog sérelme nélkül; h.)
a garázsszövetkezet közös költséget csökkentő bevételéből a közös költség
viselésének arányában részesedik, akként, hogy ilyen arányban csökkentett közös
költséget fizet; i.)
a tag a garázsszövetkezet területén garázsát rendeltetéstől eltérően az
esetlegesen szükséges egyéb engedélyek beszerzését követően is csak az
igazgatóság engedélyével használhatja; j.)
javasolhatja Közgyűlés összehívását, s javaslatot tehet közgyűlési
napirendre. 14.5.2.
A tag (és nem tag) alapvető kötelességei a.)
teljesítse a tárgyév június 30. napjáig beérkezően a garázsszövetkezet
részére előírt fizetési kötelezettségét, és vállalásának megfelelően részt
vegyen a garázsszövetkezet szerveinek tevékenységében; b.)
az alapszabály, a szövetkezet működésével kapcsolatos szabályok, előírások
betartása, a garázsszövetkezet vagyonának gondos kezelése és védelme; c.)
a közösségi együttélés írott és íratlan normáinak a betartása; d.)
a garázs előtti 6 m2 terület folyamatos tisztán, közlekedésre
alkalmasan tartani; e.)
személyes tevékenységével segítse elő a garázsszövetkezet eredményes
működését, vállalt feladatait tőle elvárható gondossággal lássa el; f.)
rendeltetésszerűen, illetve eltérő használat engedélyezése esetén az
engedélyben foglaltak szerint - más garázstulajdonosok érdekeinek megsértése
nélkül – használja (házirend, tűzrendészeti, vagyonvédelmi, stb. előírások
betartása) a tulajdonában álló garázst és gondoskodjék annak karbantartásáról,
köteles haladéktalanul elhárítani a garázsán keletkezett olyan
meghibásodásokat, melyek a szomszéd garázsokban kárt okozhatnak, illetve azok
használatát zavarják (vízelvezetés, beázás, stb.); g.)
viseli a külön közműórával mért, garázsával kapcsolatban igénybe vett szolgáltatások
díjait; h.)
az igazgatóság által támogatott fejlesztés esetén a garázsának oldalán
térítés nélkül engedni a közmű (pl. áram) vezeték átvezetését; i.)
a garázsán olyan tároló (a továbbiakban: levélszekrény) elhelyezése, melybe
biztonságosan bele lehet tenni a garázsszövetkezet küldeményeit; j.)
garázsában tervezett építkezésről értesítse az igazgatóságot; k.)
lehetővé tegye és tűrje, hogy a garázsába a garázsszövetkezet
tisztségviselője vagy alkalmazottja a garázsszövetkezet tulajdonában álló
épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben, a szükséges ellenőrzési és
fenntartási munkák elvégzése céljából, arra alkalmas időben bejuthasson, a tag
szükségtelen háborítása nélkül; l.)
a tag az igazgatóságnak köteles bejelenteni -
a garázs eladását azt megelőzően 15 nappal, -
garázs vásárlását azt követő 15 napon belül, -
lakcímét, anyja nevét, születési helyét, személyi számát, jogi személy
esetén cégjegyzék számát, statisztikai számjelét, székhelyét, valamint 15 napon
belül ezen adatok megváltozását; -
haszonélvezettel terhelt garázstulajdon estén a tulajdonos a haszonélvező
nevét, lakcímét; -
garázs bérbeadása esetén a bérlő elérhetőségét biztosító adatait (lakcím,
telefon). -
a garázs ingatlan-nyilvántartásból történő törlését az erre vonatkozó
határozat jogerőssé válását követő 15 napon belül. m.)
a garázsszövetkezet bármely szerve határozatának bírósági megtámadása előtt
50 nappal a kifogás bejelentése a felügyelőbizottságnak; n.)
a garázsa feletti tető (emeletes garázs esetén a két tulajdonosra eső
költség fele-fele arányú viselésével) vízelvezetésében a megadott időpontban
anyagilag arányosan részt venni, ha az egybe épített (közös határoló fallal, -tetővel rendelkező) garázsok (kisebb egység)
tulajdonosainak több mint fele ezt elhatározta. IV. Gazdálkodás 15.
A Garázsszövetkezet gazdasági alapja 15.1.
A garázsszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tagok és a nem tag
tulajdonosok működtetéssel és fejlesztéssel kapcsolatos befizetései (közös
költség) és a garázsszövetkezet egyéb bevételei biztosítják. 15.2.
A közös költség felújításból, üzemeltetésből, esetleges döntés esetén
hiteltörlesztésből, a pénzmozgás díjából és pótbefizetésből áll. A felújítási
és üzemeltetési összegeket elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. 15.3.
A tagok és nem tag tulajdonosok fizetési kötelezettségét garázsonként
külön-külön kell megállapítani és nyilvántartani. A közös költséget a garázs az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett 1 m2-ére – egész számra
kerekítve forintban – kell megállapítani egy hónapra, kivéve a pénzmozgás külön
meghatározott, a honlapon közzétett díját. 15.4.
A nem tag tulajdonost a tagi kedvezmények (pl. bérlet bevétele,
térítésmentes kizárólagos terület használat) nem illetik meg, fizetési
kötelezettségét egyébként a tagokra irányadó szabályok szerint teljesíti. 15.5.
A felújítás minimális összege 10 Ft/m2/hó. 15.6.
A befizetett közös költség nyújt fedezetet a közös tulajdon működtetésére,
valamint mindazon, a garázsszövetkezet egésze működtetéséhez, fejlesztéséhez
szükséges költségekre, melyeket a garázsszövetkezetnek jogszerűen számláznak
(pl.: közös vízkifolyó díja, szemétszállítás díja, térvilágítás díja, közös
terület, út tisztántartása, karbantartása, tiszteletdíj, bér, járulékok, adók,
biztosítási díj, stb.). 15.7.
A garázsszövetkezet a vagyonával felel a tevékenységéből eredő tartozásaiért.
Ha a garázsszövetkezet vagyona a tartozások fedezetére nem elegendő, a
Közgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezi.
Pótbefizetésre kötelezhető az a garázstulajdonos is, aki az alapszabály 14.5.2.n.) pontja által meghatározott kisebb egység többségi
döntésének megfelelő befizetési kötelezettségét nem teljesítette. 15.8.
A közös költséget a garázs tulajdonosa a 14.5.2.a.)
pont szerinti határidőig köteles megfizetni. 15.9.
Közös költség tartozás esetén a 14.5.2.i.) pont
szerinti helyre kézbesített írásbeli felszólítást követő nyolc nap elteltével
annak eredménytelensége esetén behajtási (peres, nem peres, végrehajtási)
eljárást kell indítani. Ennek minden költsége a hátralékos garázstulajdonost
terheli. 15.10.
Közös tulajdonú garázs esetén a közös költség tartozás
a tulajdonosokat egyetemlegesen terheli. 15.11.
A tagot terhelő 5.000 Ft-t elérő tárgyévi, vagy az előző évek hátralékaival
együtt a 2.000 Ft-t meghaladó tartozás, ill. nem tag tulajdonos esetében bármely nagyságú fizetési kötelezettség nem teljesítése
miatt behajtási (közjegyzői, bírósági, végrehajtási, stb.) eljárást kell
indítani az első fizetési felszólítás eredménytelensége esetén. 15.12.
A garázsszövetkezet területének (altalaj) kizárólagos használatáért (pl.
garázs felépítmény van rajta) 2006. július 1-től használati díjat kell fizetni,
melynek legkisebb összege 200 Ft/m2/hó. A tag a használati díj
megfizetése alól mentesül. 15.13.
Garázs és egyéb építmény építésének forrása az ebben részt vevő tagok
befizetései, építési kölcsön, és egyéb támogatás. Ezen építőkkel évente egyszer
elszámolást kell készíteni a rendelkezésre álló források és a kifizetett,
elszámolt költségek alapján. Az építésre jutó általános költségeket az
építmények költségvetési értéke alapján kell megosztani. 15.14.
A be- és kifizetett összegeket évente legalább főtevékenységi csoportonként
(felújítás, üzemeltetés), az üzemeltetést legalább költségnemenként
kell kimutatni az igazgatóság által meghatározott módon. 15.15.
Az előző évi befizetések elszámolási időpontja az azt lezáró Közgyűlés napja,
s ekkor esedékes az előző évi előírási hiány miatti pótbefizetés teljesítése
is. Az elszámolás eredményeként keletkezett esetleges többletbefizetést a
következő időszaki kötelezettség teljesítésére kell figyelembe venni. 15.16.
A közös költség megfizetése miatt a garázsszövetkezetnél esetleg felmerülő
többlet költséget (pl. postai, banki költség), a pénz mozgás díját a befizetést
teljesítőnek átalányban meg kell térítenie – akár utólag is – a közös költség
részeként, de nem kell megfizetni a házipénztárba készpénzben és a számlára
banki átutalással történő teljesítés költségét. A pénzmozgás befizetett díját
az üzemeltetési bevételben kell kimutatni. 15.17.
A közös költség fizetési kötelezettség a garázs ingatlan-nyilvántartásból
való törléséig áll fenn. 15.18.
Kedvezményes közös költség (üzemeltetés: 5 Ft/m2/hó) fizetési
kötelezettség van 2014. január 1-től a garázsra vonatkozó jogerős bontási
határozat dátumától az ingatlan-nyilvántartásból való törlés időszakára. V. Egyéb szabályok 16.
Felelősségi szabályok A garázsszövetkezet a tagjának, a tag a
szövetkezetnek okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai
szerint tartozik felelősséggel. A kár megtérítésére való kötelezés a helyi
bíróság hatáskörébe tartozik. 17.
Tulajdoni és használati viszonyok a Garázsszövetkezetben 17.1.
A garázsszövetkezet tulajdonában áll: -
a garázsok alatti és közötti földrészlet (salgótarjáni 2521/1 hrsz, 2521/3 hrsz, 2521/4 hrsz), -
a garázsszövetkezet tulajdonaként nyilvántartott garázs és más épület,
továbbá nem magántulajdonú építmények (pl.: út, világítási oszlop,
közművezetékek, csapadékvíz elvezető), amennyiben azok nem képezik más
(közműszolgáltató, önkormányzat, stb.) tulajdonát, -
a vízvezeték hálózat a garázs egyéni fogyasztás mérője előtti elzáró
szelepig, -
a garázsok egyéni áramfogyasztását biztosító elektromos vezetékhálózat a
fogyasztói mérőkészülékekig, a közös használatú területen a fogyasztói
vezetékek, a közvilágítás berendezései, valamint az ezzel kapcsolatos összes
berendezés és felszerelés, -
a tűz elhárítást szolgáló berendezési eszközök, a villámvédelmi rendszer. 17.2.
Nem közösségi tulajdon: A magán tulajdonban lévő garázs
felépítmények, melyek a mellékletben szereplő azonosítókkal (helyrajzi szám,
azonosító szám, terület egész számra kerekítve, a tulajdonos személyi adatai,
stb.) tartalmazzák azok jelenlegi tulajdonosait, akik a szövetkezet tagjai vagy
nem tag tulajdonosai. A garázs tulajdonosáé a 17.1. pontban foglaltak utáni,
csak az érintett garázs ellátását szolgáló vezetékek, berendezések, falak, a
garázs berendezési és felszerelési tárgyai, valamint a garázs nyílászárói,
padló-, tető- és falburkolatai, az egyéni fogyasztást mérő villany és vízmérő
óra. 18.
A tag értesítése 18.1.
A garázsszövetkezeti eseményekről (pl. közgyűlés), változásokról nem egy
személyhez kötődő információkról a garázsszövetkezet Medves
körúti bejáratánál rendszeresített zárható hirdetőtáblán (továbbiakban:
hirdetőtábla) és a honlapon kell értesíteni a tagokat. 18.2.
Az alapszabályt a hirdetőtáblán és a honlapon, a házirendet ezen kívül még
négy helyen állandóan, olvashatóan közszemlén kell tartani. 18.3.
A tagot és nem tag tulajdonost a közös költség változásáról, a közgyűlési
határozatokról, az esetleges hátralékról számítógéppel előállított
formalevélben a 14.5.2.i.) pont szerinti helyre
történő kézbesítéssel kell tájékoztatni. 18.4.
A közgyűlés összehívásáról 15, a határozatairól 30 napon belül
hirdetményben tájékoztatást kell adni a hirdetőtáblán és a honlapon. 18.5.
A hátralékosoknak évente legalább egyszer fizetési felszólítást kell
küldeni a közös költség és más tartozásáról annak fennállása idején a 14.5.2.i.) pont szerinti helyre. 19.
Házirend 19.1.
Ezen házirend a garázsszövetkezet területén minden ott tartózkodóra
kötelező. 19.2.
A szövetkezet tulajdonát képező területet, közös célokat szolgáló
berendezéseket mindenki a többi szövetkezeti tag jogainak sérelme nélkül
használhatja, azt köteles mindenki rendeltetésszerűen használni, épségére,
állagára, tisztaságára vigyázni és a használat során a tulajdonvédelmi,
tűzrendészeti, környezetvédelmi és közegészségügyi előírásokat betartani. A
használat során okozott kárt (sérülés, szennyeződés, stb.) a károkozó köteles
saját költségén megszűntetni vagy megtéríteni. 19.3.
A garázsszövetkezet területén csak a garázshasználat során keletkezett
szemetet és csak az erre (felirattal) kijelölt szeméttároló helyre, edénybe
lehet elhelyezni a külön értesítés szerinti időtartam alatt. Tűzveszélyes,
egészségre veszélyes, illetve a tároló edényt károsító anyagot a szeméttárolóba
elhelyezni tilos. 19.4.
Hirdetést, reklámot csak az erre kijelölt helyen („hirdetések” felirat
alatt) térítésért lehet elhelyezni, kivéve a garázsszövetkezet működésével
kapcsolatos szövetkezeti értesítéseket. Hirdetésnek és reklámnak nem minősülő
ábra, kép, felirat (pl. graffiti) nem helyezhető el az épületek semmilyen
részén. 19.5.
A garázsszövetkezet területén állatot tartani tilos, kutyát csak
szájkosárral és pórázon szabad átvezetni, s az állat által okozott
szennyeződést annak tulajdonosa köteles feltakarítani. A garázsszövetkezet
területén lévő gazdátlan (pl. póráz nélküli) állat elvitethető. 19.6.
Tilos igénybe venni egyéni célra olyan közüzemi szolgáltatást, melynek
ellenértéke a közös költségből kerül kifizetésre (pl.: közösségi áram, víz). 19.7.
A garázsszövetkezet területén legfeljebb 20 km/h sebességgel lehet haladni.
19.8.
Minden tulajdonos köteles garázsát, egyéb helyiségét rendeltetésszerűen úgy
használni, hogy az mások garázshasználatát, és a közelben élők nyugalmát ne
zavarja. 19.9.
A tulajdonos veszélyhelyzet esetén köteles a tulajdonában lévő garázsba,
más helyiségbe beengedni a veszély elhárításában nyilvánvalóan résztvevő (pl.:
egyenruhában levő) személyt. 19.10.
A garázs felújítását, karbantartását, illetve a garázsszövetkezet közösen
használt területének a szokásosat meghaladó igénybevételét érintő
tevékenységét, annak várható időtartamával együtt a tulajdonos köteles
hirdetményben az erre kijelölt helyen a tulajdonos társakkal közölni. A
különleges körülmények kivételével e tevékenység a 30 napot nem haladhatja meg.
19.11.
A garázs rovar vagy más kártevő mentesítéséről,
annak tulajdonosa addig köteles gondoskodni, mielőtt az más garázsra, vagy a
szövetkezet közös használatú helyiségeire, területeire át nem terjed. 19.12.
A garázs tulajdonosa, használója köteles tartózkodni a huzamos, másokat
zavaró zajhatástól. 20.
Érdekképviselet A garázsszövetkezet az együttműködés
előnyeinek érvényesítése és érdekeinek fokozottabb védelme érdekében tagja a Lakóépületkezelők Nógrád Megyei Egyesületének (Lanme), melyben az elnök képviseli a szövetkezetet. Az Alapszabály a változásokkal egységes
szerkezetbe foglalt előírásokat tartalmazza. Az egységes szerkezetbe
foglalt Alapszabály elkészítésére az új Ptk. hatályba lépése, valamint a 6.2. pont rendelkezésének pontosított újraszabályozása miatt került sor.
Az egységes szerkezetbe foglalt
Alapszabály szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos
tartalmának. Ellenjegyezte 2015. február 20. napján:
Dr. Adamkó
István sk. ügyvéd |